2009. december 28., hétfő

Raska Open 2009 (augusztus)

Új területek felett mindig kihívás repülni!


Kopaonik 2016m magas hegy a Szerb és a koszovoi határon lévő hegyvonulat tetején lévő síparadicsom.

Kiváló szervezés mellett nagyokat repülve, jó eredménnyel és sok élménnyel tértünk haza! :)


A verseny leírása Ami oldalán megtalálható (érdemes elolvasni a film megtekintése előtt):
http://aunair.blogspot.com/2009/08/raska-open-2009.html




A film: http://vimeo.com/8411769

( Sz.Gyuszi által készített film erről a versenyről, csak egy picit más szemszögből: http://vimeo.com/8449547 )

2009. november 17., kedd

Ne csak a szépre emlékezzünk 2009SlovenOpen (július)


Egy nappal, de sok sportolással és beszélgetéssel, lesiklással !
Az időjárás hiányzott a versenyzéshez! :(


A rövidke film linkje:

http://www.vimeo.com/8297607

u.i.:készül a többi film is

2009. június 23., kedd

Szegedi örömrepülés (2009.06.18)

Végre Szegeden összejött, hogy a helyi ernyősök együtt termikelhessenek Szeged felett.Olyan jó időjárás volt, hogy akit felhúztak az fentmaradt!!! Köszönjük Aminak aki lentről rádión követte az eseményeket és mindenkit joystikkal írányított az égen. Összemértük az Avax XC-t és az Element Air-t, meg kell mondanom, hogy jól vizsgázott a Gábor ernyője. Most már a versenyeken rá is figyelni kell majd!


A film (link) : http://www.vimeo.com/5260970
Képek: http://picasaweb.google.com/galambostubi/2009_06_18_Szeged#

2009. március 23., hétfő

2009 Killarney Classic Összefoglaló

Összefoglaló: Nagyon tettszett a hely! Gyönyörű volt a táj, sok-sok új élmény, érdekes emberek. A starthelyek farmerek tulajdonába volt. Úgy néz ki itt azért meg lehet valahogy egyezni a gazdákkal. A starthelyen mindig volt WC, ill. minden nap feljött egy kávés autó és egy büfé busz!!! Pedig a legközelebbi starthely is legalább fél óra autózásra volt jó minőségű földúton. Úgy érzem ,hogy egy két feladatot jobb irányba is kiírhatták volna. Ami szerintem még fontosabb, hogy legalább 1-2 órával korábban el lehetett volna indítani a feladatokat minden nap. Legalább ennyivel korábban beindult az idő és nem beszélve arról, hogy sokkal nagyobbakat lehetett volna így repülni. Több esélye lett volna a mezőny végéről startoló pilótáknak is a feladatok teljesítésére. Ennek ellenére kihozták a maximumot és jól működött a startsorrend. Mindenki fegyelmezett volt, mindig voltak segítők és így nem volt annyira észrevehető a hátrány az utolsó startolóknak. Csak egy nap nem lehetett repülni, 5 érvényes nap, minden nap több óra a levegőben, gyors visszaszállítás, új barátok. Mi kell ennél több? … Mondjuk én tudom erre a válasz : az első hely!!!
Hivatalos eredmények :

Killarney Classic Task6. A Nagy nap!!!

Szombat
Task 6 : A NAGY nap. 83,4Km-es céltáv!!! Na végre, hiszen ilyen távokért jöttem!!! A megszokott Race to goal, 12.55-ös startkapuval. A szokásos történet a startnál ...12.55-kor tudtam csak elindulni. Szerintem elég nagyot alakítottam ezen a napon, mivel, hogy az utolsó fele a mezőnynek nem tudott sokat repülni, én meg pedig csak megcsináltam valahogy. Hogy hogyan sikerült? A start után a hegyek közelében nagyon melós volt! Kb. 10Km után flatland, de el voltam kényesztetve, mert két felhőút közül is választhattam. Előre néztem és a bal oldali sztrádán nem volt egy ernyős sem, természetesen azt választottam. Ez jó döntésnek bizonyult, mert a 30-dik Km-nél újabb hegyek következtek és ott beértem egy csoportot. Csodálatos nap volt, mindig lehetett találni könnyebb, nehezebb emelést. Kb. az 55-dik Km-nél egy újabb csoportot fogtam be, 5-en 6-an együtt tekertünk, csak azzal a különbséggel, hogy ők versenycuccokkal voltak. Valahogy mindig egy kicsit magasabban voltak, mint én, de ezekbe a pöffökbe nem is csodálkoztam, hogy az új ernyők jobban emelkednek. 20Km- volt hátra a célig. A 3-om magasban (hozzám képest olyan 200m-rel) lévő ernyős elindult a goal felé. Én türelmesen egerésztem , mert a cél irányába nézve teljesen kitisztult az ég. Illetve 17.00 óra közelébe jártunk és az eddigi tapasztalatok alapján nem hiszem, hogy lesz egyáltalán még emelés. Sikerült felkapaszkodni felhőalapig, mindezt a f.pont felőli oldalon. Utolsó kör és már siklottam én is a cél irányába. ( kb. 2 másodpercet belenyaltam a felhő szélébe – ezt csak azért írtam ,mert ennek még lett következménye később) 2700m-ről indultam és még 20Km-volt előttem. A végsiklás közben folyamatosan számolgattam....Már csak 10Km van,...közben alattam egy ernyő landolt. Kb. be tudtam lőni, hogy hol is lehet a cél,..., hű ,de messzire még!!! Közben megtekertem egy nullát, majd tovább. Már csak 5Km újra megtekertem egy 0,2-tőt, de a gyenge oldalszél csak elvitt az irányból (minden esetre a két „termikkel” sikerült nagyon fontos 10-20m nyerni!!!). A végén egyre jobban közeledett a talaj, ugyan is a cél fele haladva fokozatosan emelkedett a táj. Összehúztam magam Barth Sanya -féle story pozícióba és sikerült !!! Éppen a fák fölött egy ház mellett befértem! Becsippant a gps és már csak egy kanyarra volt idő és a célt jelentő kereszteződésbe leszálltam. Hatalmas örömüvöltés a földön, mert erre a levegőben nem volt idő. Utána nem sokkal két ernyős még leszállt a ház mellé a fák közé. Nekik még meg lett a cél . (este a francia srác mondta, hogy még 20-30m kellett volna a gps-e szerint,de mégis megadták neki a célbaérést. Valószínű a program ennyi hibafaktort engedett még.) Összepakoltam és szerencsére két autóban is utazva estére visszaértünk. Elég nehéz lett volna értesíteni a csapatomat, hogy hol vagyok,mivel a telefon nem működött a cél 10Km-es körzetében. Az utolsó este még egy közös vacsoraparti volt, finom svédasztalos ételekkel. Az eredmény kihírdetése előtt még szembesítésre kellett mennem a task kominitihez, ugyanis valakiknek nem tetszett a pilóták közül, hogy én beértem a célba, és az utolsó termikeléskori felhő érintésemet felhőrepülésnek leadták óvásként. Hosszas beszélgetés és az igc-k elemzése után bebizonyosodott, hogy alaptalan volt az észrevétel , mivel, hogy néhány méter magasságkülönbség volt kettőnk között. Nem beszélve arról, hogy utána, ha nem egerészek, akkor nekem se lett volna meg a cél. Na ennyit a vendégszeretetről. „ Megúsztam” egy figyelmesztetéssel, és az eredmény maradt az eredeti. Kiegészítésként csak annyit, hogy a táv alatt meg se tudom számolni egy kezemen, hogy hány ernyőst láttam felhőben repülni. Bevallom őszintén a feladat felénél én is voltam egyszer felhőben néhány másodpercig. Nem tudtam elkerülni a helyzetet, mert át kellett repülni egy felhő alatt felhőalapon, ha kikerülöm nagy szivattyú lett volna ill. hiába csuktam fület még úgy is beemelt. A napi teljesítményem szuper lett, csak egy ernyős előzött meg. Nem a teljesítményének lebecsüléseként említeném meg azt tényt, hogy ő sokkal korábban, az élmezőnnyel startolt el. Végül ünnepélyes eredményhirdetés következett. Minden farmer kapott valami kis díjat valószínű azért, hogy használhattuk a starthelyeket. Ez a verseny is véget ért. Sikerült kozmetikázni az eredményemen és a 20. helyre feljönni végül.
Érdekességképpen felraktak egy mi lett volna, ha eredményt. Kiszámította a szervező azt az eredményt is, hogy ha az első napi összes repülés is beszámított volna (tehát a nulla pontosakat is értékelték). Akkor 11. lettem volna. De én ezzel sem elégedek meg, mert a 3. task is elég érdekes (bundaszagú) volt!!! Ott, ha csak 300-400 pontot kapok, akkor símán az első 5-be kerültem volna. De ,hát mindez csak szép álom, mert tudjuk az nyeri a versenyt, akinek a legvégén a legtöbb pontja van!!! :)

Killarney Classic Task 4 és Task 5

Csütörtök
Task 4 : Érdekessége a napnak , hogy kb. 40 percig mentünk fel a starthelyre. Innen még nem repültünk, gyönyörű volt a táj , a kilátás. A feladat 48Km, Race to goal, startkapu 12.55-kor nyílt. 3-om f.pont plusz a cél. Az időjárás elég érdekes volt, erős széllel. Észak, észak-nyugati szél pontosan az első pont felől fújt. Megint a szokásos nehézségek, a startsorrend maradt a tegnapi. Első negyede a pilótáknak kitekert és kicsit a f.pont fele helyezkedett. Majd nagyon oldalas lett a szél a startnál ill. hatalmas árnyék becsúszott. Aki elindult az le is szállt nem sokkal. Jobbra kicsi napsütés volt később, és két ernyős talált is ott valamit.. Gyorsan felpattantam és kihasználtam, hogy mindenki vár a tutira és előre mehettem. Gyors start és jött a bűvészkedés, nyaldostam a fákat a starthely előtt,mellett. Végül is kiemelkedtem a többiekhez, de eltaktikáztam(ha bejön, akkor nagyot alakítottam volna).Át akartam siklani a szembe lévő gerinc elé - onnan csak balra megérintem a pontot és hátszélbe simán meg lett volna a következő - , de kicsit túl óvatosra vettem a figurát és hamar megfordultam, magyarul nem vállaltam be, hogy átérek vagy sem. Pillanat alatt a talajon találtam magam, próbáltam az út mellé landolni, hogy hátha újra felvisznek. Ez be is jött csak egy kicsit sokára jutottunk fel épp az ablakzáráskor. Gyors start, de az időjárás rosszabb lett , erősebb lett a szél és minden árnyékba borult. Ezt a napot elszúrtam, de nem vagyok senkire se irigy, mert a nap győztese mindössze 26 Km-t repült. Az első ponttól elsiklottak (eltekerésztek) hátszélben a 2.f.pontig. Úgy érzem , hogy itt a feladatkiírást elég rendesen elszúrták.

Péntek
Task 5: 75,8Km-es táv, egy fordulóponttal plusz a cél. Race to goal, startkapunyitás a szokásos 12.55-kor. Elég csak annyit írnom (ugye az összetett eredményem továbbra se változott), hogy 12.54-kor hagyta el a lábam a talajt a starthelyen, utolsóként. Érdekes érzés, hogy 50 pilótából kb. csak kettőt látok a starthely előtt a levegőben erőlködni és a versenyrendezőkön kívül egyedül állok kiterítve. Az biztos, hogy senki sem zavart induláskor. Természetesen az élmezőny már egy völggyel tovább volt mint én. A verseny alatt az egyik legkomolyabb emeléssel (8m/s-os) sikerült kitekernem a start közelében. Kicsit a kurzustól eltávolodva besiklottam egy felhőhöz és nemsokkal később már indultam is felhőalapról tovább, hogy átrepüljek egy széles völgyet. Nagyon gyorsan utolértem egy kb. 15fős bolyt. Egy nagyon gyenge emelésben elég érdekesen tekertünk ennyien a lapos gerinc felett. Néhányan le is szálltak , de úgy 10-en túléltük. A 10 főből 9-en azonnal továbbindultak, de a 10. ernyős (ÉN) még maradtam egy kicsit!!! Ez jó húzás volt, mert nem sokkal utána le is szálltak, pedig elég ügyes pilóták, ausztrál nagykártyák voltak. Érdekes látvány volt , hogy az egyik srác a Boom 5-tel mennyire jól siklik a többi ernyőhöz képest. Szinte nem akart süllyedni. No türelmesen végignéztem, hogy mit csinálnak, de nem sok jót láttam. Kicsit még haladtam a felhővel és utána én is elszántam magam, s elindultam a f.pont felé. Közben láttam, hogy mindenki küzd lent a talaj közelében. A f.pont-ot behúztam és jött a türelemjáték nekem is. (Körülöttem mindenhol, már az ernyőket hajtogatták a többiek a földön.) Nullázgatva eljutottam egy erdő széléhez és nagyon messzinek tűnt a következő tisztás, plusz ez az erdő egy hegyen volt, hogy nehogy már könnyű legyen átrepülni.15-20 perc meló után nem sokkal magasabbról elszántam magam az erdő(itt forest-nek hívják) átrepülésén. Elég simán átértem, de utána már csak a nullákat és a –0.1-eket tekertem. Elképesző, hogy minden eddig versenynapon 15-16 óra körül egyszerűen leállt az idő. Szegeden 18.00 -kor még vígan feltekerünk felhőalapig, nem beszélve az utolsó elszakadásokról, nagy termikekről. Lehet , hogy csak nincs szerencsénk az időjárással? Ezt a napot jól zártam. Az első helyezett 48,9 a második 46,1Km-t repült én a harmadik helyezést értem el 44,8Km-el. Hazafelé a kocsiban elemztük, hogy kb. tíz vagy húsz méter magasak lehetnek a fák az átrepült erdőben!?!? Egy pozitívuma lett volna a fára szállásnak, hogy a BellBird-ek elszórakoztattak volna amíg leszednek (olyan hangot adnak ki a madarak, mintha az autó futóművével valami. probléma lenne).

Killarney Classic Task 3 és a szerda



Kedd
Task 3 Végre már egy kicsit bonyolultabb feladat: 3-om forduló plusz a cél. Összesen 46Km Elapsed time. Ma újabb nehézségek elé kellett néznem, ugyanis hátulról az ötödik helyről kellett indulnom. Egy kis matek feladat: Mennyi idő múlva startol el a 45-dik pilóta, ha két helyről indulhatnak az ernyősök és mindenkinek maximum 3-om perc áll rendelkezésére? Az arcomra volt írva a megoldás!!!:( Néhány pilóta szerencsétlenkedett előttem , már alig bírtam visszatartani magam, néha beszóltam, hogy „kámán” tört angolsággal. A végén már tényleg besokaltam és gyorsan bedobtam rózsába két ernyő közé az enyémet, és ez a határozottság azt eredményezte, hogy a rontott startos pilótát nem kellett még egyszer megvárnom, mert különben újra visszaengedték volna elém. Végre start 13.16-kor (az élmezőny egy órával előttem járt) Sokat dolgoztam, hogy legalább egy kicsit magasabban legyek mint a hegy. Az egyik alkalommal úgy véltem, hogy jobb ha megint nem a fordulópont fele próbálkozom és elsiklottam egy másik gerinchez. Ott még voltak napsütötte területek. Rajtam kívül még 6 ernyős volt ezen a területen, de kicsit alacsonyabban, ők nem sokkal később leszálltak. Közeledett nagyon a talaj nekem is, de hála találtam emeléseket és ekkor azonnal rámjött egy ernyős ,de nem volt valami ügyes, mert nem sokkal később landolt ő is. Egyedül maradtam és ennek most örültem, mert elégé egyszemélyes emelések voltak ilyen alacsonyan. Nagyon észnél kellett lenni. Ekkor már 10Km-t repültem, több mint 1 óra telt el a starttól és még mindig 5Km-re voltam az első fordulóponttól egy másik írányban. Hozzá kell tenni, hogy a start és az első pont között mindössze 7Km-volt. No ezt egy kicsit hosszabbra vettem és még így a szembeszéllel is küzdeni kellett. De majdnem az egész mezőny leszállt és még az első fordulópontot se érték el. Végre kiemelkedtem felhőalapra és 1700m-ről mint már írtam 5Km-ről elindultam az első ponthoz, és igen 1400m-en 14.33-kor meglett a pont. Haladtam tovább nyugat felé a második pont irányába, de addigra hatalmas felhőösszeállás közeledett, csúszott rá a területre ahol a feladatot meg kellett volna repülni. Próbáltam magasan maradni, ez be is jött, mert taknyon-nyálon kiegerésztem a felhőalapig, ami aznap nem emelkedett feljebb 1700m-nél. Tőlem északra nagyon messzire esett is egy másik felhőrendszerből. A mi „kis” felhőcskénk, ami kb. 40Km hosszan és 20Km szélesen terült el egyáltalán nem volt veszélyes, alig volt magasabban a felhő teteje. Nagyon koncentráltam mivel kb. 4 ernyős volt előttem és a nagy árnyékban az utolsó részét csinálhatták a feladatnak. Megcsináltam a 2. f.pontot és még 5-6Km tudtam siklani az utolsó f.pont fele, majd kicsit vissza kellett kanyarodni, mert az alattam elterülő erdőt nem sikerült volna átsiklani. Landolás egy tisztáson, majd rövidke traktorozás után gyorsan egy visszaszállító autóban találtam magam. Ott pedig mondták, hogy úgy hallották stoppolták a napot veszélyes időjárás miatt. Micsoda???Visszaértünk a központba és elkeztem kérdezősködni, hogy miért állították meg a napot! Elég érdekes volt, mert azt mondták , hogy az utolsó száron valaki nagyon nagy emelésbe került, esett az eső. Azután mondtam, hogy az eső sokkal messzebb volt. Később már az esőt nem is mondták hanem csak, hogy nagy emelésben volt. No elég érdekes story!!! Valóban elég fekete volt arra a felhő alja,de gondoljunk csak bele. Én egy versenyző vagyok és siklok a cél felé, ami 10 Km-re van az utolsó ponttól. Azt biztosan tudhatjuk, hogy a felhőalap 1700m, mivel, hogy ott voltam. Gyenge matektudásúak is ki tudják számítani, hogy simán megvan a cél. Szinte senki sincs a levegőben és egy erős emelés miatt megállítom a napot?!?!? És valaki pont ott van a safety csapatból, vagy rádión halja ezt és ekkor stoppolja a napot!!?!?!?
Enyhén szólva elég bunda szaga volt a dolognak!!! Mások is igazat adtak nekem, de hát a gyenge angol tudásom már megint!!! Ja azt tudni kell még, hogy ez a verseny beleszámít az Ausztrál Nemzeti Bajnokságba!!!:) Abba biztos vagyok, hogy max 3-om 4 ernyős volt kb. az utolsó f.pont közelébe, tehát kb. 5-dik helyre írom magamat ezen a napon.(kb. 28Km-et csináltam meg a feladatból). A GPS-eket el se kérték, mert Elapsed time volt és állítólag, ha stoppolják a napot akkor a nap nem érvényes!!! Egy kicsit újra ideges lettem... , nem is elemzem tovább a történetet! Az internetes oldalra csak ennyit tettek fel: „Task was stopped due to overdevelopment on the course line.As it was an Elapsed time Task it was not valid to be scored. „
Utolsó gondolatom csak annyi,hogy megnéztem volna azt a tracklogot akivel ez történt, ill. ,hogy ki merre volt, mit repült!!! Itt biztosan eldőlt számomra, hogy a versenyen már csak kozmetikázni lehet az eredményen.
Szerda
A következő napot már lent lefújták erős szél miatt. Kirándulós idő volt. A szállásadónk elvitt két csodálatos vízesést megnézni, ill. falusi turizmusban is volt részünk. Megnéztünk egy bocifejő üzemet. Eu-konfortos volt, sétáltunk a bocitrutyiban. Viszont ez a tej tejízű volt, és egyálltalán nem hasonlított a tescos dobozoshoz!!! Ezután ló simogatás és etetés, majd hazafelé kenguru csoport fotózása. Ugyan mennyit kellene egy ilyen befizetett turista útért fizetni?

Killarney Classic Task 2 és "task 3"

Vasárnap
Task 2 : 60,2 Km Race to Goal. 13.45-kor nyílt a start kapu. Az előző napi starthelyről indultunk. Mivel hátulról az ötödik volt a pozícióm ezért úgy döntöttem, hogy elindulok az elsők között. Az élpilóták nem akartak elsőként elindulni így sikerült 12.50-kor startolnom. Nagyon sokat kellett fent várakozni, elég nehéz volt a magasba kibekkelni az időt. A mezőny fele leszállt a leszállóba. Mint utólag kiderült azok jártak jól, mert felvitték őket újra a startra és később bejavult az idő s mindössze egy termikkel és egy nagy siklással 4-20Km-rel nagyobbat repültek mint én. Én csak úgy hívtam őket a nagy angol tudásommal, hogy lucky group. Nem semmi!!! Pedig mindent megpróbáltam: Nem volt túl magas a felhőalap, az első gerincet éppen átrepültük, csak kb. 4 ernyős volt előttem, ők a kurzus irányba keletre voltak az árnyékba, de nem láttam, hogy emelkednének ez ért én jócskán eltartottam a kurzustól dél felé, de ott legalább napsütötte terület volt. Mikor odaértem akkor láttam, hogy nem igazán meredek a hegygerinc lejtése, így csak egy kicsit merészkettem a fák fölé, de szinte semmi emelés nem jött. Vagy negyed órát bohockodtam, trükköztem , de mikor már a madarak is visszaszálnak a fészekhez, akkor mi sem tudunk motor nélkül fentmaradni. Leszálltam egy kis dombra a „főút” (beton) mellé és ez jó döntés volt , mert így a rádiómat vették az autóban és könnyen megtaláltak (telefon térerő semmi). Az eredmény pedig ?!?! : a legnagyobb repülés 33Km-től 14Km-ig (ők a második startjukkal érték ezt el) ellenben az enyém 11Km. Nem semmi , hogy néha a 10Km-ért milyen sokat kell dolgozni!!! Helyezésem ezen a napon 32.
A képen egy verseny előtt rosszul startoló pilóta látható.

Hétfő
„Task 3” : A következő napon felmenntünk , hosszas várakozás után kiírták dísznek a feladatot, de később lefújták. Lehetett „örömrepülni”, de nem mindenki örült a végén. Érdekes startot kellett végrehajtani, mivel a starthelyen állva a kezünkkel simogattuk a felhőalapot. Tehát start és utána azonnal fülcsukás, ill. később repülés fülcsukással. Elsők között egy kerekesszékes hölgy startolt, ilyet most láttam először. Érdekes látvány volt, de ilyen időben nem biztos, hogy repültem volna a helyébe. Egy norvég sráccal bepásztáztuk a gerincet elejétől a végéig, majd a rádióból jött a hír , hogy esik a városban és magam elé nézve valóban csúnya felhő közeledett. Ekkor azonnal fülcsukva kb. egy perc alatt ledöngettem a leszállóba, de néhány cseppet én is kaptam az esőből. Lent ki volt téve a célkör (kisebb ajándékokat dobtak fel nyereményként), de közvetlen mellette néhány ember állt és a kerekesszékes hölgy aki le volt takarva egy ponyvával, hogy védjék az esőtől. Így a cél mellé kellett szállnom. Nagyon turbulens volt a leszálló ill. körbe volt véve magas fákkal ahogy az kell és mellette még hepehupás gazos talaj. A célraszálló VB.-t biztos nem fogják itt megrendezni. A leszállóban beszaladtam egy sátor alá az eső elől és ott mondták, hogy rosszul fogott talajt a hölgy. Vagy kétszer megpördült a kocsi és az akció során valószínű eltört a kulcs-csontja. No neki ez a nap biztos, hogy nem az örömrepülésről szólt. Néhány perc múlva jött is a tűzoltó, mentő, rendőrség és még lehet, hogy a helyi újságíró is.

2009. március 22., vasárnap

Killarney Classic (2009.02.28 - 03.07) Task1

Killarney! Reménykedtem, hogy Manillánál már csak szerencsésebbek leszünk. Rövid repülőút Brisbane-ig, majd 3-om órás buszozás Warwickba és utána egy helyi lakos az autójával elvitt a célig, Killarnybe. Már éjszaka volt mire megérkeztünk, ott regisztrálás, visszaszállító csapat keresés, és a szállás elfoglalása.
Szombat
Másnap reggel eligazítás (ne dohányozzunk a starton, a kapukat csukjuk be magunk után a farmokon, legyünk kedvesek a farmerekkel, stb. …) és indulhat a verseny. Időjóslás után irány fel a starthelyhez.
Ekkor szembesültünk, hogy milyen szép helyre kerültünk. Földutak vezettek fel a hegyekbe, kb. olyan 20 perc és már fent is voltunk. Gyönyörű a kilátás, érdekesek a hegyek (néhol nem túl meredekek, tehát itt észnél kell lenni a gerincek közelében). Hosszas várakozás után átmmentünk a következő starthelyre mivel itt teljesen hátas volt a szél. Rövidke gyaloglás után az erdő közepében egy két-három ernyő széles területen a másik starthelyen már készülhettünk is.
Task1: Céltáv 65,2Km Race to Goal. 12.40-kor nyílt az ablak, a start-gate pedig 13.00-,13.20-.13.40-.14.00-kor (2Km-es cilinderrel). Nagyon jó pozícióból indulhattam 12-dik helyről, de néhányan nagyon alacsonyra kerültek a start után, így egy kicsit vártam és elengedtem magam elé 3-4 pilótát. Kb.13.20-kor startoltam el. Mire kitekertünk kicsúsztunk a startcilinderből és úgy gondoltam megviccelem a többieket és visszamentem az utolsó kapunyitás idejére és pont 14.01-kor nagyon magasról indultam el. Utólag mint kiderült ez több okból sem volt túl jó húzás. A legnagyobb hiba az volt, hogy 2500-ról egyenes siklással kiemelkedtem kb. 2750-ig és aznap mint utólag bebizonyosodott 2600-ig volt légterünk. A legnagyobb tanulság, hogy jó volna már tényleg jól érteni és beszélni angolul, mert a feladat kiírásakor magyaráztak vmit. a légterekről, de ez nem tudatosult bennem és 2600 helyett 2900m-re emlékeztem. No de az is érdekes, hogy ebbe a hibába még rajtam kívül hét pilóta belecsúszott. Azért az elég nagy baj, hogy a táblára nem írták fel!!! A másik hiba pedig 30Km után derült ki, mert elég korán lecsengett a nap és így egy gerincoldalra a fák közé szálltam le (nem kellet sokat gyalogolni az útig szerencsére). A gyaloglás során hatalmas pókokat kellett kerülgetni és mindenre figyeltem a derékig érő fűben, hogy nehogy valami rossz ágra lépjek, ami pl. egy barna kígyónak álcázta magát. Gyorsan odaért a visszaszállító autó és mentünk a többiekért utána. Este már tudtam, hogy büntetést kapok a magasság miatt, de csak másnap szembesültem a nulla ponttal. No, ekkor már gondoltam, hogy ez a verseny is elúszott. A többi nap már mindig a táblán volt a légtér magassági adatai, de ez már nem változtatja meg az első napi hibámat sajnos. Így a 18-20. helyezés helyett az utolsók között találtam magam. 452 pontot buktam.

2009. március 18., szerda

Manilla összefoglalás

Összességében szuper a hely, csak mint mindenhol jó időjárás kell a repüléshez!!! A szervezés jó volt. Volt minden, ami egy rossz időjárású versenyen kell, hogy ne az unatkozásról szóljon:
Túrázás, folyóban fürdés és ugrálás, pecázás - hal, közös BBQ party, örömrepülés, kis izgalom - esőrepülés, mentőernyődobás, kenguru, possum, kötéltánc, szülinapi partik, jó starthely, néhány repülés (3-om), kupák, eredményhirdetés, ...
Képeket lásd. jobb oldalt :Manilla XC Open (diavetítés)
Végeredmények (összefoglalás a hivatalos honlapon) link: