Igaz , hogy eltörpül az 500Km feletti a repüléshez képest,de talán érdekes lehet ez az egy nullával kevesebb 53Km-es háromszög.
Az utolsó hétvége Perth-ben . Úgy volt , hogy pénteken újra megyünk röppenni.. Ezen felbuzdulva 6-kor keltem a házigazdával, mivel, hogy akkor indult munkába és a távolságok miatt így könnyen le tud rakni a találka helyhez ha vele vagyok. Napközben viszont sajnos kiderült, hogy erős a szél és így lefújták a napot. Sajnos hiába cuccoltam be a kocsiba , de legalább belenéztem az építőiparba. Egy épülő toronyházban kavartunk össze vissza, majd irány az iroda, utána egy kisebb munka, majd egy bevásárlóközpont, amit éppen bővitenek és plusz felújítanak,utána ... és eljött az este,hazaértünk 23.30-ra. Ilyen fárasztó hét ill. péntek után kijár a pihenés a házigazdánknak! Ritkán örülök szombat reggel 7-kori kelésnek , de most SMS üzenet ébresztett : repülés, találkozo 8.30-kor a Casinonál. Ezúton köszönöm a házigazdánknak (Zolinak) , hogy reggel mikor felébresztettem szóbaállt velem és elvitt a tőlük 30 percre lévő indulási helyre.(oda-vissza 1 óra, nem semmi távolságok vannak itt városon belül, kb. 120-140Km hosszú Perth)
A Casinonál bepattantam egy Nissan terepjáróba ott megismerkettem egy fiatal sráccal és Eric-kel . Így négyen (Bill + Én) eltoltuk Yorkig. A hegy lábánál 2 dollár könnyezés a helyi öregnek,majd egyből felmentünk a felső starthelyre. A felső start egy kicsit dél-kelet-re néz jobban. Gyenge szelet jósóltak, ennek ellenére elég turbulens volt a starthely. A starton már két csokibarna, talán indiai srác várt a jó befújásra. Kezdő pilótáknak néztem őket, nem repülhetnek gyakran a mozgásukból iítélve. A második startoló be is gurult a start alá, de szerencsére semmi baja nem lett. A következő indulása is necces volt, de ezt a videón látni fogjátok.
A helyi guru (Rod) is ott volt , és őt kérdeztem meg, hogy mi a terve. Éppen akkor lőtte be a GPS-ét, egy 50Km-es háromszöget írt ki. Gyorsan lemásoltam a fordulópontokat és készültem a startra. Erik azt mondta, hogy ő megpróbálja kicsit nagyobbra venni, de én nem igazán értettem mit mond ezért maradtam az eredeti tervnél. Ezután elstartolt az Avax XC2-ős srác, majd nagy nehezen Erik az U3 -al, utána Bill. Az indiai srácok és Bill elég gyorsan lerohadtak. Erik ügyesen kitekert. Utána vártam a megfelelő befújást és GO! Rod utánam nem sokkal indult, de gyorsan lesiklott a starthely alá a talaj közelébe. Nekem is elég melós volt a kitekerés, nem volt igazán ütős az idő.
Mire kitekertem Erik már elhúzott és akkor vettem észre odalent Rodot küzdeni felfelé. (azt nem tudom , hogy sikerült e feltekernie, vagy lehet, hogy újra felvitette magát és még egyszer startolt)
Örültem neki, mert jobb egy helyi pilótával "együtt" repülni egy ilyen idegen , kietlen vidéken. Egy kicsit előre toltam , amíg ő kitekert, de utána a következő emelésnél a "város" tuloldalán már utolért. Mindig próbáltam látótávolságra (1-2Km) maradni tőle. Ez sikerült is az első fordulópontig, ott egy kicsit kitágítottam ,de ez a manőver majdnem véget vetett a repülésemnek. Megcéloztam a sziklás, köves helyeket, de semmi. A fordulopontnál Rod legalább 2000m-en lehetett. Alig voltam 200m-en rásiklottam egy kisebb dombon levő "erdő" fölé, de semmi.Gondoltam itt a vége a játéknak, de megpróbáltam közelebb siklani a betonúthoz és már a lábam kint volt a pondróból mikor megláttam egy kisebb fát mozogni szinte már mellettem. Visszafordultam és akkor becsippant a vario. Vértes szavai eszembe jutottak - amíg nem ér le a lábad a földre addig bármi lehet. Megdolgoztam minden méterért, de később beerősödött. Eddig a pontig azt kell mondanom, hogy nem azok az igazi parasztos Alföldi termikekkel voltunk ellátva.Közben Rod elhúzott, szem elől tévesztettem.
Az utolsó hétvége Perth-ben . Úgy volt , hogy pénteken újra megyünk röppenni.. Ezen felbuzdulva 6-kor keltem a házigazdával, mivel, hogy akkor indult munkába és a távolságok miatt így könnyen le tud rakni a találka helyhez ha vele vagyok. Napközben viszont sajnos kiderült, hogy erős a szél és így lefújták a napot. Sajnos hiába cuccoltam be a kocsiba , de legalább belenéztem az építőiparba. Egy épülő toronyházban kavartunk össze vissza, majd irány az iroda, utána egy kisebb munka, majd egy bevásárlóközpont, amit éppen bővitenek és plusz felújítanak,utána ... és eljött az este,hazaértünk 23.30-ra. Ilyen fárasztó hét ill. péntek után kijár a pihenés a házigazdánknak! Ritkán örülök szombat reggel 7-kori kelésnek , de most SMS üzenet ébresztett : repülés, találkozo 8.30-kor a Casinonál. Ezúton köszönöm a házigazdánknak (Zolinak) , hogy reggel mikor felébresztettem szóbaállt velem és elvitt a tőlük 30 percre lévő indulási helyre.(oda-vissza 1 óra, nem semmi távolságok vannak itt városon belül, kb. 120-140Km hosszú Perth)
A Casinonál bepattantam egy Nissan terepjáróba ott megismerkettem egy fiatal sráccal és Eric-kel . Így négyen (Bill + Én) eltoltuk Yorkig. A hegy lábánál 2 dollár könnyezés a helyi öregnek,majd egyből felmentünk a felső starthelyre. A felső start egy kicsit dél-kelet-re néz jobban. Gyenge szelet jósóltak, ennek ellenére elég turbulens volt a starthely. A starton már két csokibarna, talán indiai srác várt a jó befújásra. Kezdő pilótáknak néztem őket, nem repülhetnek gyakran a mozgásukból iítélve. A második startoló be is gurult a start alá, de szerencsére semmi baja nem lett. A következő indulása is necces volt, de ezt a videón látni fogjátok.
A helyi guru (Rod) is ott volt , és őt kérdeztem meg, hogy mi a terve. Éppen akkor lőtte be a GPS-ét, egy 50Km-es háromszöget írt ki. Gyorsan lemásoltam a fordulópontokat és készültem a startra. Erik azt mondta, hogy ő megpróbálja kicsit nagyobbra venni, de én nem igazán értettem mit mond ezért maradtam az eredeti tervnél. Ezután elstartolt az Avax XC2-ős srác, majd nagy nehezen Erik az U3 -al, utána Bill. Az indiai srácok és Bill elég gyorsan lerohadtak. Erik ügyesen kitekert. Utána vártam a megfelelő befújást és GO! Rod utánam nem sokkal indult, de gyorsan lesiklott a starthely alá a talaj közelébe. Nekem is elég melós volt a kitekerés, nem volt igazán ütős az idő.
Mire kitekertem Erik már elhúzott és akkor vettem észre odalent Rodot küzdeni felfelé. (azt nem tudom , hogy sikerült e feltekernie, vagy lehet, hogy újra felvitette magát és még egyszer startolt)Örültem neki, mert jobb egy helyi pilótával "együtt" repülni egy ilyen idegen , kietlen vidéken. Egy kicsit előre toltam , amíg ő kitekert, de utána a következő emelésnél a "város" tuloldalán már utolért. Mindig próbáltam látótávolságra (1-2Km) maradni tőle. Ez sikerült is az első fordulópontig, ott egy kicsit kitágítottam ,de ez a manőver majdnem véget vetett a repülésemnek. Megcéloztam a sziklás, köves helyeket, de semmi. A fordulopontnál Rod legalább 2000m-en lehetett. Alig voltam 200m-en rásiklottam egy kisebb dombon levő "erdő" fölé, de semmi.Gondoltam itt a vége a játéknak, de megpróbáltam közelebb siklani a betonúthoz és már a lábam kint volt a pondróból mikor megláttam egy kisebb fát mozogni szinte már mellettem. Visszafordultam és akkor becsippant a vario. Vértes szavai eszembe jutottak - amíg nem ér le a lábad a földre addig bármi lehet. Megdolgoztam minden méterért, de később beerősödött. Eddig a pontig azt kell mondanom, hogy nem azok az igazi parasztos Alföldi termikekkel voltunk ellátva.Közben Rod elhúzott, szem elől tévesztettem.
Kicsit magasabbról már jobban szét tudtam nézni és akkor láttam, hogy a második fordulópont irányába odalent a betonút homokútba folytatódik. El is döntöttem, hogy ha nem sikerül jobban kitekerni akkor egyedül nem indulok bele a végtelenbe. Kinek van kedve 10Km-t gyalogolni földúton a homokban tűző napon. Azért csak csak feldolgoztam magam olyan 1800m--re és akkor elindultam. A 2. fordulópont közelében egy egy felhő kipattant, de elég gyorsan szét is estek sajnos. Nem volt túl biztató. Szokásomhoz híven nem célirányosan haladtam, hanem kavartam össze vissza, de ez most bejött, mert kicsit vissza balra megtaláltam az első igazi emelést. Hosszas meló után 2800m -en tértem magamhoz az éppen kialakuló pamacsok alatt. Fantasztikus innen fenntről a látvány!!! Pontosan 3Km-re voltam a fordulóponttól, kitoltam a felhő alól és besiklottam 400m-en belülre. Tovább nem mertem tágítani, fordultam és visszatoltam a korábbi emelés felé a cél irányába, de mire visszaértem már szétesett. Csúsztam tovább és az utolsó szár felénél egy újabb elég jó emelés.
Éreztem, hogy most már biztosan meg lesz, de probáltam koppig kitekerni, hogy utána ne a start alá essek be. Még túl korán lett volna leszállni. És igen megvan a cél!!! Kb.2000m-en betoltam és utána lerádióztam, hogy Perth fele veszem az irányt. Bill válaszolt, hogy OK, mivel hogy Erik még repül (az ö autójával voltunk).
Utána még 13 Km -et sikerült pluszba hozzátennem és a főút mellet leszálltam. SMS , pakolás és várakozás. Kb. 1 óra múlva értek volna oda a többiek, de szerencsére egy fazon felvett és elvitt Perthbe. Ott egy kereszteződésnél vagy 3 órát vártam a hazaszállításra, de mindig volt valami érdekes ill. egy ilyen nap után ez jelentéktelen várakozás a nyári melegben.
Estére hazaérve szembesültem az aznapi repülésekkel az XContesten. Ez a mocsok francia gyerek rám vert. Nem mehet túl rosszul az U3-ja (startnálolni nem szeretett,olyan volt mint a vipera), szépet repült és elég sokat kellet girheskednie az első fordulópontjánál. Rod is elég gyorsan megcsinálta a feladatát. Nagyon örültem én is ennek az 53Km-nek. Ezúton köszönöm minden helyinek a kedvességét és a házigazdánknak a türelmét , hogy eljuthattam a repülés helyszínére. Szuper élményekkel távoztam erről a helyről ugyanis hétfőn már Adelaideben leszek (3000Km-re van keleten). Ott pedig új barátokat kell keresni, hogy újra felvehessem a szárnyacskákat.
Kék: Erik 73Km
Piros: Én 53Km
Zöld: Rod 49Km
Video film : http://www.vimeo.com/2611174
